23 éve, az évek során folyamatosan tanultam, elmélyítettem a gyakorlatomat, és különösen érdekel a kínai orvosi Qigong.
Ki vagy mi keltette fel az érdeklődését?
1986-ban megsérültem fellépés közben, sok éven át hivatásos táncos voltam. Valami lassú dologra volt szükségem, ami mozgásban tart. A Tai Chi felkeltette az érdeklődésemet, és mivel lassú volt, pont erre volt szükségem a sérülés után. Akkoriban nehéz volt Tai Chi tanárt találni, de végül megtaláltam John Kells-t Londonban.
Mit jelent önnek a Tai Chi?
A Tai Chi és a Qigong olyan gyakorlatok, amelyek felszabadítják természetes bölcsességünket és együttérzésünket. A belső és külső kiegyensúlyozottság: a tiszta, nyugodt elme, az ellazult, áramló testtartás és a könnyed légzés ápolásával a gyakorló fokozatosan felfedezi önbizalmát, stabilitását, erejét, rugalmasságát és lágyságát. Ez lehetővé teszi a neurotikus tendenciák feloldását és a velünk született bölcsességünk erejének bevonását. Stabilitásunk lehetővé teszi, hogy kapcsolódjunk sebezhető szívünk kedvességéhez és együttérzéséhez.
Mi a legfontosabb szempont az Ön számára?
A tudatosság, az én tudatossága, ami mások iránti empátiához vezet. Az óráimon és elvonulásaimon a felismerés „aha” pillanatai inspirálnak, amikor a résztvevők összekapcsolják a formák belső aspektusait a mindennapi életükkel. Ezeknek a mozgásfilozófiáknak a lényegét az életbe vinni, a gyakorlatok teljességét hozza, így nem csak a stúdióban létezik, hanem mindenhol. Végső soron a Tai Chi és a Qigong, felkészülés a veszteségre és a halálra. Ez a tudatosság felszabadítja a gyakorlót, hogy örömmel és kreatívan élje az életet.
Ki vagy mi inspirálta önt?
Az első óráim zavarba ejtőek voltak: az osztály rendkívül zsúfolt volt, a stúdió két falát tükrök borították, és semmi sem volt abból a fegyelemből és nagyvonalúságból, amit a profi táncos életemben megszoktam. Sokkoló volt. Az osztályban több férfi volt, mint nő, és a harcművészeti aspektus dominált. Ez nem volt egy kényelmes környezet számomra, a táncos világom után. John rögtön „lökő kezek”-be kezdett, ami legtöbbször lökdösődő haragban nyilvánult meg, nagyon kényelmetlenül. Az egyik órán az egyik haladó tanítványának toltam a kezét, és olyan volt, mintha egy pezsgő vízzel táncoltam volna. Ez inspirált engem, vágytam erre a minőségre. Tudtam, hogy ez a nem fog egyik napról a másikra kialakulni. Ezután elköteleztem magam e minőség hosszú távú felfedezése mellett. És megtanultam rugalmasnak lenni az órákon belül, lemondani a táncvilágom szociabilitásával kapcsolatos elvárásaimról.
Vannak személyes céljai a Tai Chi-ban?
Szeretném folytatni a gyakorlatom adaptálását egy olyan testhez, amely néha kudarcot vall. Már van egy új térdem. Szeretném folytatni a tanulást és a tanítást, ahogy öregszem. Változó és öregedő fizikumomnak megvannak a maga előnyei - amikor idősekkel és különböző fogyatékkal élő emberekkel dolgozom, bele tudom érezni magam az állapotukba, és módot találok arra, hogy a technikákat az ő képességeikhez igazítsam.
Mit gondol a Tai Chi jelenlegi népszerűségéről?
Tanárként mit gondol a harcművészeti aspektusról?
Amikor elkezdtem tanulni, nem tudtam, hogy a Tai Chi harcművészet. Az önvédelem belső aspektusai jobban érdekelnek, mint a külső, a másik gyökerestül való kirobbantása. Számomra a harcművészeti aspektus, a védelem, az elme, a légzés és a testtartás tudatosságában rejlik, három egyszerű, de szinte lehetetlen tulajdonságban, amelyeket egyensúlyban kell tartanunk önmagunkban.
Mi a véleménye a versenyzésről?
Engem jobban érdekelt és érdekel a mozgó fizikai lényünk belső jelentése, pszichológiája. A versengés azt sugallja, hogy egyeseknek igazuk van, másoknak nincs, ahelyett, hogy mindenki a legjobbat tenné abból, amije az adott pillanatban van.
Milyen irányba szeretné látni a Tai Chi-t a jövőben?
Szeretem látni, ahogy a Tai Chi és a Qigong különböző irányai nyílnak meg: mint teljes értékű harcművészet, mint a fizikai és mentális egészséget szolgáló szelíd gyakorlat, iskolákban, menedékhelyeken, börtönökben és kórházakban, elvonulásokon, gyógyfürdőkben, edzőtermekben, művészeti központokban. A saját Tai Chi gyakorlatomban és tanításomban, a meditáción (amit már jóval a művészet megjelenése előtt gyakoroltam) és a kínai orvosi Qigong-on keresztül történő megerősítésre és gyógyításra összpontosítok. Ez továbbra is napi erőforrás; a filozófia és a belátás kincsesbányája.
Forrás: https://www.taichiunion.com/articles/meet-sue-weston/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése