Harcművészeti képzés

 William C. C. Chen írása /részletek/

 

A harcművészetek legjobb tanulási folyamata a Yang stílusú Tai Chi Chuan nyugodt, lassú mozgása. Olyan, mint egy kezdő gépíró, aki lassan és rendesen gyakorol. Ez elősegíti a fizikai ellazulásunkat és a tudatosságunkat, ami az emberi mozgást qi-t cselekvésre irányítja.  A természetes belső cselekvés az agy által serkentett, és a fizikai testen keresztül kifejezett qi energiaáramlásból ered.
Amikor a Tai Chi Chuan-t harcművészetként alkalmazom, egyszerre néhány mozdulatot dolgozok ki. Minél egyszerűbb mozdulatokat gyakorolok, annál könnyebb tökéletesíteni őket. A lassú mozgás az ellazulással együtt segít megelőzni az izomösszehúzódást, és elengedhetetlen a tanulási folyamatomhoz.
A napi Tai Chi Chuan gyakorlásom után, a mozdulatokat egyes részeire bontom, hogy harcművészetként gyakoroljam. Lassú mozgásban és teljes tudatossággal 200-500-szor ismétlem meg a gyakorlást. Ez segít nekem a belső mozgást a cselekvéshez testre szabni.

Ilyen módon gyakorolva közel egy évembe telt, hogy teljesítsem Prof. Cheng /a képen/ /Szerk: Cheng Man Ching/ rövid formájának 37 testtartását. Ezután kiválasztottam néhányat a legpraktikusabb harci technikák vagy mozdulatok közül. Lassú mozgásban gyakoroltam őket, és utána felgyorsítottam őket.
Miután minden technikát 5000-szer vagy többször megismételtem, ezeket a technikákat kielégítő szinten tudtam végrehajtani lassítva és teljes sebességgel is. Ezt addig csináltam, amíg be nem értek, majd áttértem a következő mozdulatra.
1950-ben megbízást kaptam, hogy segítsek Cheng professzor belső képzésében. Ez a test edzése az ütések és rúgások elnyelésére. A második évben az ő receptjét követve edzettem magam szabadidőmben.  Napi egy óra edzés után, kevesebb mint egy év alatt rájöttem, hogy a testem képes elviselni az ütéseket és rúgásokat. Ez óriási segítséget jelentett a szabadharc-gyakorlatomban, ami a sparringban is előnyömre vált, anélkül, hogy féltem volna a sérüléstől. Koncentrálni tudtam a jó technikákra, valamint a jobb koordinációra. Ez hozzájárult ahhoz, hogy még jobban élvezzem a szabadharc művészetét.
Cheng professzor házában élni felbecsülhetetlen lehetőség volt arra, hogy a helyes edzéshez szükséges információkhoz hozzájussak. Még néhányunknak is, akik a professzor közeli tanítványai voltunk, kevés esélyünk volt arra, hogy lássuk őt a teljes Tai Chi Chuan formát gyakorolni. Azonban gyakran láttuk, ahogy itt-ott néhány mozdulatot gyakorolt. Soha nem utasított közvetlenül arra, hogy így eddzek. De miután értékes információkat gyűjtöttem így, úgy tűnik számomra, hogy néhány funkcionális és reális harci technikára koncentrálva, lassított felvételen a legjobb módja annak, hogy fejlesszem a harci képességeimet.
Sok olyan harcművész van, aki hosszú éveken át tanult akár lágy, akár kemény stílusokat anélkül, hogy valódi önvédelmi képességet ért volna el. Talán a türelmetlen természetük miatt, vagy túl sok technikát akartak gyakorolni, és gyors eredményeket akartak elérni. Egy híres mondás szerint "aki nem a mestere, az a hóhéra". Egyszerre kizárólag néhány harci technikára koncentrálni, a legjobb módja a Tai Chi Chuan harcművészet elsajátításának.
Minél kevesebb technikát próbálok megtanulni, annál többet tudok elérni, és annál könnyebb tökéletesíteni azokat. A tanulási folyamatomhoz elengedhetetlen volt, hogy egyszerre csak néhány mozdulatot gyakoroljak lassú mozgásban, és az izmaimat lazán tartsam.
Forrás: https://www.williamccchen.com/DOC_2016.htm