A taoizmus, a továbbiakban Daoizmus Kína vallása, az egyetlen vallás, amely Kínából származott. A Tai Chi fogalma igen központi szerepet játszik a Daoizmusban, ezért érdekes lehet a gyakorlók számára, ha egy kicsit megismerkednek vele.
A Daoizmus az egyetlen úgynevezett "igazi" vallás, amely Kínában keletkezett. Ebben a tekintetben nem ide illeszkedik a konfucianizmus, amelyet nem vallásnak tekintenek, hanem inkább filozófiának vagy erkölcsi tanításnak. A másik fontos vallás Kínában, a buddhizmus, Indiából származik.
A Dao vagy "Az út" fogalma, amely az iskola nevét adta, természetesen nagyon központi, de igen nehéz elmagyarázni, el kell olvasni a Laozit, és megpróbálni megérteni. A Yin és a Yang két nagyon ismert fogalom nyugaton, az Öt Elem kevésbé, de fontos, különösen azok számára, akik a kínai orvoslást tanulmányozzák. A Taiji szintén egy daoista fogalom, amely a Taijibox, Taijiquan nevet adta. Ez azt jelenti, hogy a Legnagyobb, vagy az Eredeti.
A világ szemléletén kívül, az idők során a daoizmus gyakorlásának különböző módjai voltak. Voltak különböző meditációs módszerek, légzéstechnikák, torna, szexuális technikák, alkímia, diétás technikák, stb. Sok történet van arról, hogy a Daoisták célja a halhatatlanság megszerzése. Az alkimisták egy halhatatlansági pirula megtalálásán dolgoztak, ami sokak életébe került, sokan éltek remeteként cölibátusban, mások rituálékat végeztek az udvarban, attól függően, hogy mire volt szükség. Természetesen a daoizmus 2500 év alatt fejlődött, és számos szöveg született, amelyek fennmaradtak, és fokozatosan lefordították őket nyugati nyelvekre, és így egyre többet és többet fedtek fel a vallás misztériumairól.
Dao de jing
Az Út klasszikusait Laozinak tulajdonítják, ami azt jelenti, hogy az öreg mester. Úgy tartják, hogy Konfuciusszal egy időben élt Kr. e. 500 körül. A mű mintegy 5000 karakterből áll, és rejtélyes, költői verseket tartalmaz. A szöveg a Dao, az Út fogalma körül forog, amely alapjában véve leírhatatlan. Mindazonáltal újra és újra hangsúlyozzák, hogy a Dao használható valamire.
Zhuangzi
Zhuang filozófiája szorosan kapcsolódik Laoziéhoz, akit sokszor nagy csodálattal említ. Gondolatait azonban más és sokkal személyesebb formában fejezi ki. Anekdotikus és szabad kezet ad az ember képzeletének, rengeteg logikai vitával. Ez az egyik a kínai irodalom vitathatatlan remekművei közül.
Az egyik leghíresebb fejezet Zhuangzi-ról és a pillangóról szól, ami arra késztet bennünket, hogy a legegyszerűbb és legszebb módon gondolkodjunk létezésünk rejtélyéről.
A daoizmus Kínában ma
Nehéz pontosan megmondani, hogy kik, hol és hányan Daoisták ma Kínában. A hivatalos kínai fél nagyon óvatos a vallásokkal kapcsolatban, most támogatják őket, de a valóságban nem.
Kína gazdag és sokszínű kultúrája 1949 után súlyos csapást szenvedett. A vallások, a művészet, a kézművesség hagyományai, stb., amelyek más kultúrákhoz képest hosszú történelmén keresztül végighaladtak, rövid idő alatt szinte teljesen eltűntek. Ami jelenleg fennmaradt, az gyakran csak a múlt felhígított árnyéka. Ami a Daoizmust illeti, a régi ismeretek nagy részét Kína szárazföldjén kívül helyezték biztonságba, főleg az országon kívüli kínai közösségekben. De a nyugati tudósok Kína külvilág felé való megnyitása óta alaposan leírták a Daoizmust és a főbb munkáit, mint például a Daode jing-et és a Zhuangzi-t, szinte minden nyelvre lefordították. Tehát nyugaton már részünk volt abban, hogy olvastunk a korábbi idők taoista hagyományairól és eszméiről.
Azok, akik úgy élnek, ahogy a korábbi idők daoista szerzetesei és apácái éltek, mostanra már nagyon kevesen vannak.
Nehéz pontosan rámutatni, mely területeket jellemzi ma a daoista gondolkodásmód. Például a nyelvet a korábbi idők ideái és az erkölcs jellemzi. Ahogyan a társadalmi konvenciókat és a világ megértését is a múlt jellemzi, ahol a daoizmusnak nagy befolyása volt. Annak ellenére, hogy a kommunisták ateistának vallották magukat, az alapvető nyelvi és kulturális örökségük az, amelyet átitattak a múlt eszméi és hitei. Így egyetlen kínai sem mondhatja, hogy nem befolyásolja őket a Daoizmus. 1949 előtt a taoista papok elvégezték a szertartásokat és ceremóniákat, tanácsokat adtak, gyógyítottak és tanítottak. Ezeknek a funkcióknak a többségét a kommunisták "feudális babonának"tekintették. Hivatalosan a kínai kommunista párt politikája 1949 óta vallásszabadság. De már 1950-ben néhány vallási mozgalom korlátozta cselekvési szabadságát. 1950-től 1966-ig a vallási feltételek még nehezebbek voltak, amíg a kulturális forradalom véget nem vetett minden vallási tevékenységnek. A forradalom idején minden vallási tevékenységet a "négy régi" és a "feudális babona" közé soroltak, ami csak azért volt, hogy elnyomja az embereket. A templomokat és szentélyeket más célokra használták, vagy lebontották. A szerzetesek és papok ezreit üldözték. A vallási ünnepeket és ünnepnapokat törölték, vagy kommunista és általános ünnepnapokra változtatták. Így a hagyományos vallási újév a holdnaptár szerint a tavaszi ünnepekre változott. Nyilvános vallási szertartások 1979 után indultak, amikor is megkezdődött a vallásszabadság, amely a mai napig fennáll.
A határvonal, hogy egy kínai mikor buddhista vagy daoista, a gyakorlatban gyakran nagyon homályos. Az emberek gyakran említik a buddhistákat, amikor a halállal kapcsolatos problémákról van szó, és a daoistákat, amikor az életről van szó. Manapság sok kínai inkább meghúzza magát a hitével kapcsolatban, hátha a szél még egyszer megfordul.
A hagyományos kínai orvoslás és az egészségügyi gyakorlatok
Az egyik terület, ahol a Daoizmusnak hatalmas, de úgymond rejtett befolyása van ma, a betegségek kezelésének módja. Sokan úgy gondolják, hogy a vallásnak és a betegségek kezelésének köze van a gonosz szellemek kiűzéséhez. De szem előtt kell tartani, hogy a kínaiak már a kőkorszakban civilizáltak voltak, és kultúrájuk idővel sok tudást és felfedezést hozott létre. Így a Daoisták kifejlesztették a csillagászatot, az alkímiát, a kémiát, az orvostudományt a kiropraktikával, az akupunktúrát, a táplálkozással kapcsolatos tanításokat, a testnevelést, stb.
A Sárga Császárok Belső Klasszikusa, amelynek magja a Kr. e. 2. századból származik, a daoista gondolkodásmódtól áthatott, és ma a kínai orvoslás fontos részeként is elismert, amely, mint tudjuk, nagymértékben az új nyugati módszerek felé fordult. A yin és a yang, és az egyensúly elmélete általánosan elfogadott a kínai gondolkodásmódban, és nagy hatással van mindenkire. Ma a kínai orvoslás gyakran a hagyományos és a nyugati orvoslás keveréke.
Annak ellenére, hogy mindenféle sport és atlétika megvetette a lábát Kínában, a régi gyógyító gyakorlatok, amelyek elsősorban a Daoizmusból származnak, hihetetlen növekedést értek el. A Qigong vagy Daoyin ahogy hívják, még soha nem volt olyan népszerű, mint most. Szó szerint olyan oktatási intézmények és kórházak vannak, amelyek kizárólag a qigongot gyakorolják. Ez egy olyan hagyomány, amelyre a kínaiak, még hivatalos oldalról is, nagyon büszkék.
A kormány megpróbálja visszaszorítani a vallási vonatkozásokat, de mivel a gyakorlás elsősorban az elméről szól, a gyakorlatban nem volt célszerű a többi sportággal és a nyugati orvoslással azonos szintre hozni. Ezek a gyakorlati rendszerek sokszor tartalmazzák a yin és yang elméleti koncepcióját, az öt elemet és más taoista fogalmakat. Talán nem beszélnek annyira istenekről, stb. nem úgy néz ki, mint egy szolgáltatás, de alapvetően az Univerzumról szóló vallási fogalmakról szól. Tehát azt mondhatjuk, hogy a kínai kultúra nagy része a nem ritualizált gyakorlati Daoizmus egyik formája.
A taoista gondolkodásmód
Ellentétben áll a kereszténységgel és sok más ismert vallással, amelyek a halál utáni életre és a jobb idők ígéretére összpontosítanak. Minden, ami történik, a jelenlegi létezésünkkel kapcsolatban történik, bármilyen utalás arra, ami a halál után történik, gyakran megmagyarázhatatlan azzal a kifejezéssel, hogy 'belépünk a létezés egy másik szakaszába', ahogy annak lennie kell.
Ez reális, és arra ösztönöz minden egyes embert, hogy itt és most a lehető legtöbbet hozza ki az életéből, miközben felismeri annak szükségességét, hogy másokat is boldoggá tegyen. Tudomásul kell venni, hogy vannak kisebbségben olyan emberek, akik élvezik, hogy mások szenvednek a saját kárukon, de a többség boldog attól, hogy másoknak örömet és boldogságot okoz. Ez természetesen nem az egyetlen lehetőség, de a leggyakrabban használt. Ami sajnálatos, az az, hogy a legtöbb ember materialista örömöt próbál adni, ajándékokat vásárolva anélkül, hogy ténylegesen gondolkodna azon, hogy az illető mit akar mondani vagy tenni. Gyakran úgy tűnik, hogy hiányzik az őszinteség, ami az egyszerűség hiányának oka a létezésünkben.
A Laozi Ötödik Fejezete bepillantást enged a sok vallás kegyetlenségébe:
„Az ég és föld nem emberi: néki a dolgok, mint szalma-kutyák…” /Weöres Sándor fordítása/
Ez addig érthetetlen, amíg nem értjük a "szalmakutya" szó jelentését. Ha messzire megyünk vissza a történelemben, akkor találunk egy magyarázatot a szóra, amely szerint egy temetési menet vezetésére használták, így minden gonoszságot magához tudott vonzani az úton. A temetés előtt gondosan előkészítették és szemmel tartották, mert hamarosan használatba vették, de a temetés után elégették, hogy minden rossz befolyást elpusztítsanak, amit magukhoz vonzottak.
Amikor valami elérte a célját, könyörtelenül megsemmisül. A Daoizmus ezt támogatja, ha bölcs vagy vezető vagy, talán egy elv, aki a sokakat a kevesek rovására veszi figyelembe? Honnan tudod, hogy mi a jó az embereknek? Van egy történet egy parasztról és a fiáról, akinek a lova elszökött, hogy visszatérjen egy csomó vad lóval. A fiú eltörte a lábát, amikor megpróbálta megszelídíteni a lovakat, stb... Itt láthatjuk, hogy senki sem tudja előre, hogy mi lenne előnyös és mi lenne katasztrofális. Az Menny és a Föld meggondolatlanul reagál, mert senkire sem fordítanak figyelmet, a dolgok megtörténnek, és ennek következménye lesz. Megvan a gondolkodás képessége, ami megtéveszt bennünket, elhiteti velünk, hogy irányíthatjuk a csatát, amit irányíthatunk, ha nem túl zavaros. Csak szemtanúi kell legyünk egy balesetnek, hogy rájöjjünk, milyen vékony az a talaj, amely megtart minket.
Akkor mi az, ami véd, és mi az, ami degenerálódik? A Nyolcadik Fejezet szerint a víz a jó példa erre:
„A legfőbb jó a vízhez hasonló: mindennek hasznos, de nem harcos; az alantasban is jelenlevő: a víz az út-hoz hasonló.” /Weöres Sándor fordítása/
Az ellenállás fáraszt, sokkal jobb, ha követed az áramlást. Ami merev, nyomás alatt könnyen eltörik, ami rugalmas, azt megtartják. Valójában nem mi irányítjuk az eseményeket, ezért a lehető legjobbat kell tennünk.
Mit lehet még megtartani? A Kilencedik Fejezet elmagyarázza:
„Aki tölt színültig: jobb, ha előbb abbahagyja. Aki túl-élesre fen: élét hamar kicsorbítja. Arannyal, ékkővel teli kamra: megőrizni senkise bírja” /Weöres Sándor fordítása/
Semmi sem tartható sokáig. Minden emelkedést csökkenés követ. Ez az emberek esetében is így van. Tehát a mértékletesség minden szempontból csökkenti a harcot, hogy megvédd magad. Mindig lesz egy másik nap, hogy éljünk.
Forrás: http://www.knudtaichigb.taichinyt.dk/mappe4/taoismengb.htm
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése