Peter Lim Tian Tek írása
A belső harcművészeteket gyakran sok miszticizmus övezi, és egyesek a bennük foglalt tételeket babonásnak, sőt, e harcművészetek szempontjából feleslegesnek tartják. Ez olyan hatást vált ki, mintha a gyermeket a fürdővízzel együtt dobták volna ki, és ami megmaradt, az csak külsőleg látszik az eredeti művészetnek, de a lényege elveszett.
Ahhoz, hogy megértsük a mögöttes elméleti alapokat, először is meg kell értenünk a kínai világképet, amely a kínai kultúra és filozófiák középpontjában áll. A kínai gondolkodás története hosszú évezredekre nyúlik vissza. Nagy része a kínai nép által végzett empirikus megfigyeléseken keresztül jött létre, és a lényegi logikára desztillálva. Némelyik talán nem is olyan idegen a Nyugat számára, mint amilyennek elsőre tűnik.
A filozófiai alap - Az észlelési pont megértése
A yin és a yang
Ez talán a legalapvetőbb a kínai világképhez hozzájáruló elméletek közül. Filozófiai értelemben ez a dualitás elmélete, amely a klasszikus nyugati filozófiában is ismert, csakhogy ezt nem használják alapként az érzékelt világegyetem természetének és összetételének magyarázatára. A pozitívumot és a negatívumot képviseli az érzékelhető világegyetemben. A harcművészetekben a mozdulatlanságot és a mozgást, a keménységet és a lágyságot valamint más ellentéteket.
A trigram és a hexagram
A 8 trigram (Ba Gua) és a 64 hexagram, mind a Yin és Yang kölcsönhatásából származik. Ezek alkotják az alapvető változásokat, amelyek ezeken a kölcsönhatásokon keresztül lehetségesek. A Kínában missziós munkát végző Joachin Bouvet jezsuita pap atya volt az, aki megmutatta a 64 hexagram sorozatát Gottfried Wilhelm Leibnitz német matematikusnak, a számtan atyjának. Leibnitz fedezte fel a hexagramokban a bináris jelölésrendszert úgy, hogy minden egybefüggő vonalhoz 0-t, minden szaggatott vonalhoz pedig 1-et vett. Ez a rendszer a mai számítógépes rendszerek alapvető építőköve, amelyek mind a bináris rendszerrel dolgoznak. Ezek a számítógépek a bináris rendszer (más néven a nyugati Yin-Yang jelölés) használatával ma már képesek szimulálni a valós világot, ami alátámasztja a kínai elméletet, miszerint az érzékelhető világegyetem a Yin és Yang kölcsönhatásával magyarázható. A harcművészetek esetében ezek a változások a lehetséges helyzeteket és ellenpontokat jelentik egy harci szituációban. Az öt elem
Az öt elem az ősi Hou Tu diagramból származik, amely a Yin és Yang kölcsönhatásokat öt különböző csoportba sorolja, és azt az öt anyagtípust ábrázolja, amelyekkel a kínaiak képesek voltak osztályozni az érzékelhető világegyetemet. Hasonlóan a nyugati osztályozáshoz, /állatok, növények és az ásványok/, a kínaiak a fém, a víz, a tűz, a fa és a föld kategóriákba sorolták őket. Az öt elem az öt mozgást is képviseli, mivel ezen elemek kölcsönhatásai, amelyek az érzékelhető világegyetemben az anyag körforgását alkotják, rendelkeznek veleszületett mozgásokkal. Alkotó és pusztító ciklusaik, mozgásuk a harcművészeteknek is alapjául szolgálnak. A harc belső megközelítése
Minden harcművészet esetében van egy közös követelményrendszer, amellyel foglalkozni kell, amikor a harcban való sikerességről van szó. Ezek nagyjából 4 kategóriába sorolhatók:
1. Erő
2. Gyorsaság
3. Elhelyezkedés
4. Technika
Erre a négy kategóriára az alapvető harcművészet, és a különböző belső harcművészetek különböző hangsúlyt fektetnek, de mindegyik a hatékonyságra törekszik a harcban, minimális erőfeszítéssel a maximális hatás elérése érdekében. Egyenként fogunk velük foglalkozni.
Ezen kívül a Taijiquan esetében ott van az érzékenység követelménye. Ebben a modern korban az információ hatalom, és a Taijiquan világában sincs ez másképp. Az ellenfélről szóló információ döntő fontosságú ahhoz, hogy hatékonyak legyünk az ellene folytatott küzdelemben. Ahogy a Háború Művészete mondja: "ismerd meg az ellenfelet, ahogyan magadat is ismered, száz harc, száz győzelem".
A belső képzési módszertan
A belső harcművészetek a fő hangsúlyt a személy belső tényezőinek edzésére helyezik, hogy a testet felkészítsék a harcban való hatékony részvételre. A három belső elem, amelyet edzenek, a Jing (lényeg), a Qi (életenergia - az életerővel rokon) és a Shen (szellem). A testet meg kell erősíteni és egészségesnek kell lennie, mielőtt harcba szállhatna. A belső módszerek a testet a Jing (esszencia) jobb előállítására edzik azáltal, hogy az egészséges működéséhez szükséges optimális stressz-szinten tartják, ami egyben a romboló stressz megszüntetését vagy kezelését is jelenti. Ezáltal a test visszatér a természetes, nyugodt állapotába, ami elősegíti a megfelelő, zavartalan keringést. Ez képezi az alapját a szabályozott és egészséges endokrin rendszernek, ami a Jing jobb keletkezéséhez vezet.
Ez viszont a Qi jobb kibocsátásához vezet, ami a Jing bőséges mennyiségén keresztül a jobb anyagcsere eredménye. A Qi az általunk elfogyasztott tápanyagokból és a belélegzett levegőből származik. Maga a Qi a vérrel együtt áramlik, és mindkettő irányítható mentális összpontosítással. A megfelelő mentális összpontosítás körbevezeti a qi-t a testben, javítva a vitalitást a jobb véráramlás és a tápanyagok, a gázcsere és az életenergia megfelelő ellátása révén. A légzés nagyon fontos a qi létrehozásában, a tüdő kapacitását hatékonyan kihasználó mély légzés fontos, de soha nem olyan mértékben, hogy az természetellenessé váljon. Ez az izomzat tónusának javulásához és végső soron egészséges testhez vezet.
A qi-t vezető elme is részesül a táplálkozási és légzési szükségleteinek optimális kielégítéséből, és lehetővé teszi számára, hogy a lehető legjobban működjön. A stresszmentes testtel és kontrollált érzelmekkel párosulva képes mély nyugalommal járó, nyugodt koncentrációt kifejleszteni. Ezt használják a mentális edzésben, amely kiegészíti a fizikai edzést, ami rövidebb idő alatt jobb eredményeket hoz. Javítja az önbizalmat, a tudatosságot a helyzetek kezelésében, valamint a nagyobb koncentrációs képességet és annak fenntartását. A Shen (szellem), amely a tudatosság megnyilvánulása, így edződik, és nélkülözhetetlen része ennek a ciklikus rendszernek. A nyugati világ még csak most kezdte felismerni a fizikai edzés kiegészítéseként végzett mentális edzés előnyeit.
Erő
A harcművészetekben nem az a siker kulcsa, hogy mekkora az erő, hanem az, hogy mennyire hatékonyan termeljük, és mennyire megfelelően használjuk. A nagy erő kontroll, összpontosítás és tiszta elme nélkül, amely elegendő információval rendelkezik a megfelelő alkalmazásához, teljesen haszontalan.
Az erőfejlesztés vázszerkezete egy jó gyökér, amely a stabilitás érdekében egy alacsonyabb súlypontból és a hatékony struktúrából ered, hogy az erő a talaj felé áramoljon, hogy ellenállási alapot képezzen a generált erő számára, amely ellen nyomást gyakorolhat. Szintén fontos a megfelelő testfelépítés, hogy az erő hatékonyan továbbítódjon a szerkezeten keresztül. Meg kell jegyeznünk, hogy ez a két tényező nem képezi a belső erőt, és a legtöbb harcművészetben jelen van, mind a belső, mind a külső harcművészetekben.
A belső erő a Jing, a Qi és a Shen edzésének eredménye, és a hatékony fizikai erő (Jing - nem ugyanaz, mint a lényeg, ez egy másik kínai karakter) kombinációja, amely az izomtónuson keresztül jön létre, a megfelelő alkalmazás a mentális összpontosítás és stabilitás révén, valamint egy, a harci stresszt kezelni képes egészséges testen keresztül, ami az előbbi kettő alapját képezi. A mentális összpontosítás határozza meg, hogy ez mennyire hatékony, mivel a fókusz határozza meg, hogy a cselekvés hatékony-e vagy sem. Az így létrejövő mozgás egyenletes, mert nincs visszatartott erő feszültség formájában, és kerekded az ízületek mozgásának jellege és hatékony használata miatt. A Belső Erő (Nei Jing) keletkezési módja miatt, kívülről látható mozgás nélkül is képes áramolni.
Sebesség
A sebesség, amelyre törekszünk, a hatékony sebesség. A belső harcművészetekben nem biztos, hogy a gyorsabb technika lesz a győztes. A gyorsasághoz elengedhetetlen a hatékony mozgás, valamint a gyors mozgást elősegítő szerkezet (pl. nincs kettős súlyozás). A gyorsasággal kapcsolatban két fő szempont van, amikor harcról van szó. Az első, hogy a támadás útjából kitérjünk, a második, hogy a támadást a minimális sebességigényt kielégítően kivédjük. A belső harcművészetekben gyakorolt sebesség az egész test sebességét jelenti, amely egy összehangolt egészet alkot. A Taijiquan-ban az edzés sebessége főként lassú, ez lehetővé teszi, hogy az ember a testet hatékony mozgásra eddze, feszültség nélkül. Ez lehetővé teszi azt is, hogy a mozgás áramlását akadályozó, a szerkezetből vagy feszültségből adódó akadályokat fel lehessen fedezni és el lehessen távolítani.
Elhelyezkedés
A test elhelyezkedése és helyzete az ellenfélhez képest nagyon fontos a harcművészetekben. Ez teszi lehetővé, hogy az ember optimális pozícióban legyen, hogy minimális erőfeszítéssel, maximális hatásfokkal tudjon kontrázni vagy támadni, és hogy az ellenfél számára nehéz legyen a viszontválasz. Ez minimálisra csökkenti a veszélyt, miközben jó kiindulópontot biztosít neki egy visszavágás vagy támadás megkezdéséhez.
A megfelelő elhelyezkedés az ellenfél(ek) középpontjának és szerkezetének ismeretéből adódik. Szükséges továbbá a hatékony támadási szögek és a testfelépítésben rejlő hibák ismerete az egyes testtartásokban. Az elhelyezkedés az ellenfélhez viszonyítva változik, így a harci helyzetekben többé-kevésbé állandó változás áll fenn.
Technika
A művészet technikája az, hogy a testet hogyan használjuk hatékonyan a harcban. Egy technika csak akkor jó, ha megfelelően alkalmazzák. Minden harcművészetnek megvannak a maga technikái a különböző harci helyzetek kezelésére. Mindegyik megfelel az egyes harcművészeti stílusokat irányító és meghatározó elveknek.
A belső harcművészetekben a technikák a hatékony szerkezeten és mozgáson alapulnak. A mozdulatok természetesen lekerekítettek, ez elfordítja a beérkező erőt attól, hogy elérje és befolyásolja a test tömegközéppontját és magát a testet, hogy abban kárt okozzon. A beérkező erőt vagy átirányítják a tervezett fókuszból, vagy önmaga ellen, vagy a támadó hátrányára fordítják. Ehhez az ellenfél középpontjának és szerkezetének alapos ismerete is szükséges. A legtöbb belső harcművészetnek van egy sor alaptechnikája, amelyekből a rendszer többi technikája származik. A Taijiquanban ez a 13 testtartás, a Ba Gua Zhangban a 8 Anya Tenyér /Mother Palms/, a Xing-I-ben az Öt Elem Ököl. Ezek az alapvető technikák testesítik meg azokat az elveket, amelyekre a művészet épül. Bár mindhárom művészetnél vannak közös elemek ezekben a technikákban, ízlésük és alkalmazásuk mégis különbözik egymástól.
A technikákat külön-külön tanítják, majd általában egy mintába fűzik fel őket, hogy egymás után gyakorolhassuk őket, a sorozat maga pedig az áramlási technikákat mutatja be kombinációban. A kétemberes gyakorlás finomítja a technikát azáltal, hogy egy élő ellenféllel szemben alkalmazza azt, és az összes alapelvet és technikát egyesíti.
Érzékenység
A harcművészet kulcsa a Taijiquan-ban az érzékenység. Az ellenfélhez való ragaszkodás és tapadás képessége lehetővé teszi a Taijiquan gyakorlója számára, hogy "figyeljen" az ellenfél szerkezetére és felismerje annak hibáit, hogy megtalálja és hatékonyan irányítsa tömegközéppontját, amelyre végül minden testmozgása támaszkodik. Az érzékenységet a forma lassú végrehajtása során képezzük ki. Ez megtanítja az érzékenységet saját szerkezetére és központjára, valamint a környezetére való érzékenységet, mivel az ember "tapadó kezeket" végez a levegővel, annyira ellazulva, hogy még reagálni is képes, és semlegesíti a levegőt. A „tapadó kezek”-ben az ember érzékenységet gyakorol a reaktív ellenféllel szemben, aki képes átvenni a kezdeményezést. Ez az önismeret és az ellenfél ismerete, amelyből a győzelem származik.
Egészségügyi előnyök
A Taijiquan, mint harcművészet gyakorlása, kiegészítve a benne rejlő mentális fókusszal, ami elengedhetetlen hozzá, egészséges, erős és hatékony testet, elmét képez. Bár nem azzal a szándékkal kell edzeni, hogy harcba menjünk, a művészet harci fókusza a testtartások és az energia belső áramlása számára biztosít fókuszt, ami a művészet teljes előnyeit hozza. E nélkül a fókusz nélkül az ember nem fogja teljes mértékben megvalósítani a Taijiquan előnyeit.
Forrás: https://www.itcca.it/peterlim/xinfa.htm